Dijalektologija

Cilj je kolegija staviti dijalekt kao unutarnju pojavu u jeziku u centar pozornosti proučavanja na temelju spoznaja studenata o vlastitom dijalekatnom govoru, a sve u cilju utemeljenja novostečenih spoznaja o dijalektologiji. Upoznati se s posebnostima različitih govora, posebno s onima izvan granica Mađarske u koji pripadaju i mađarski govori u Hrvatskoj, prije svega iz aspekta fonologije, morfologije, rječničkog korpusa, sintakse i semantike. Regionalno prikazati područja određenih dijalekata na području današnje Mađarske i izvan granica Mađarske, upoznati studente s reprezentativnim rječnicima, opisima dijalekata i metodama proučavanja dijalekata.

Nakon uspješno završenog kolegija, studenti će moći: definirati pojam dijalektologije i nabrojati osnovne postupke proučavanja dijalekata; nabrojati glavna polja proučavanja u današnjoj dijalektologiji; definirati svakodnevni jezik i dijalekt te uočiti razlike; opisati osnovne karakteristike mađarskih govora u Hrvatskoj; definirati i opisati fonološke, morfološke i sintaktičke dijalekatne pojave mađarskih govora u Hrvatskoj; definirati pojam rječničkog korpusa i opisati njegovo proučavanje; navesti i pokazati regionalne granice dijalekata s posebnim naglaskom na mađarske govore u Hrvatskoj; opisati metodiku rada u proučavanju dijalekata; navesti klasifikaciju dijalekata; objasniti pojam regionalne uporabe jezika i opisati njegovo proučavanje; upoznati se s metodama prikupljanja građe u proučavanju dijalekata i primijeniti znanja na konkretnoj građi mađarskih govora u Hrvatskoj; objasniti uporabu jezika u dijalekatnom govoru: nabrojati prednosti i nedostatke; opisati poveznicu između dijalekata i jezičnih kontakata; upoznati se s različitim oblicima svakodnevne uporabe jezika po regijama; definirati pojam dijalektologije u gradovima; definirati pojam primjenjene dijalektologije na primjeru dijalekata u nastavi materinskog jezika.

Osnovni postupci u dialektologiji. Glavna polja proučavanja u današnjoj dijalektologiji. Svakodnevni jezik i dijalekt. Mađarski govori u Hrvatskoj. Govori Mađara izvan granica Mađarske i usporedba s govorima Mađara u Hrvatskoj. Opće dijalekatne pojave i primjena na govorima Mađara u Hrvatskoj: fonološke, morfološke, sintaktičke. Rječnički korpus i njegovo proučavanje. Regionalne granice mađarskih dijalekata u odnosu na mađarske govore u Hrvatskoj. Metodika rada u proučavanju dijalekata. Metodološka obrada građe na jezičnom korpusu mađarskih govora u Hrvatskoj. Klasifikacija dijalekata. Regionalna uporaba jezika i njegovo proučavanje. Prikupljanje građe u proučavanju dijalekata i pravilna obrada. Uporaba jezika u dijalekatnom govoru: prednosti i nedostatci. Svijest o dijalektu Mađara u Hrvatskoj. Govore li Mađari u hrvatskoj dijalekt ili „iskrivljeni mađarski jezik?“ Jezični stav: stav prema dijalektima i jeziku svakodnevice. Dijalekti i jezični kontakti. Svakodnevna uporaba jezika po regijama. Dijalektologija na primjerima govora u gradovima. Primjenjena dijalektologija: dijalekti i nastava materinskog jezika Mađara u Hrvatskoj.

seminari i radionice

Seminarski rad

Konačna ocjena proizlazi iz seminarskog rada – 100 % bodova.

Studenti su obvezni prisustvovati nastavi (80 % prisutnost na nastavi – uvjet za potpis) i izraditi seminarski rad.

1. KISS Jenő (szerk.) 2001. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, Bp.
2. Penavin Olga: Horvátországi (szlavóniai) magyar nyelvjárási atlasz. Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatási Intézet. Újvidék, 1984.
3. Penavin Olga: Nyelvjárás és köznyelv: A nyelvjárás hatása a köznyelvre. Fórum Könyvkiadó. Újvidék, 1986.

1. Balogh Lajos: A területi nyelvváltozatok fonetikai-fonológiai leírásának problémái. Magyar Nyelv, 410-415.
2. Balogh Lajos: A városi nyelvjárások. In: Élőnyelvi tanulmányok. Szerk. Balogh Lajos, Kontra Miklós. Bp., 1990. 197-200
3. Balogh Lajos (szerk.) Szöveggyűjtemény a táji nyelvváltozatoké köréből. Linguistica. Series B. Document 2., Bp. MTA, Nyelvtudományi Intézet, 1993.
4. Balogh Lajos: A magyar nyelvjárások osztályozása. In Szabó Géza – Molnár Zoltán (szerk.) 1982.
5. Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. MNyj. 1953. 18-37;
6. Deme László-Bárczi Géza: Hangjelölési útmutató az önkéntes nyelvjárási gyűjtők számára.
7. Nyr. 94: 94-98. nyelvjárási szótárak, regionális szótárak ( ÚMTsz., MNyA., RMNyA. stb.)
8. Dialektológiai Szimpozion. Veszprém, VEAB Értesítő, II: 94-100.,
9. Guttmann Miklós:. A nyelvi környezet és az anyanyelvoktatás. Bp., MNyTK, 207. 1996: 108-113.
10. Hajdú Mihály:  Regionális szótárak, szakszótárak, tájszótárak. In: Szabó Géza – Molnár Zoltán (szerk.) 1982. Dialektológiai Szimpozion. Veszprém, VEAB Értesítő, II: 149-161.
11. Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Budapest, 1971.
12. Kiss Jenő: Nyelvjárási tanulmányok. Bp., 1981. MNyTK,
13. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat., Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.
14. Kiss Jenő: A magyar dialektológia s újabb feladatai az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 929-935. (1998)
15. Kiss Jenő: Magyar nyelvjárástani kalauz. Magyar Nyelvészeti Továbbképzési Füzetek 3., Bp., ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 2000.
16. Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv (Hajdú Mihály és mtsai. Bp., 2005-2009)
17. Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Dunakanyar Kiadó. Budapest. 2000; 82-83.; 128-172.
18. Penavin Olga: Szlavóniai kórógyi szótár. Fórum Könyvkiadó. Novi Sad, 1967.
19. Szabó József: Magyarországi és jugoszláviai nyelvjárásszigetek. Békéscsaba, Kecskemét, Szeged, 1990.

Praćenje i analiza kvalitete izvedbe nastave u skladu s Priručnikom za osiguravanje kvalitete obrazovanja i znanstveno-istraživačkog rada na Filozofskom fakultetu u Osijeku.

Provedba jedinstvene sveučilišne ankete među studentima sa svrhom vrednovanja rada nastavnika.

Praćenje i analiza kvalitete sadržaja predmeta u skladu s procjenom izvođača kolegija i sustručnjaka na Studiju mađarskog jezika i književnosti.